A honfoglaló magyarság tyúktartásáról nincsenek adatszerû bizonyítékaink. A mindezideig létezõ és nagyra értékelt magyar tyúkfajta a középnagyságú sárga, fehér, és kendermagos színû változat a középkori évszázadokban alakult ki. Kisázsiai eredetû és a törökök által betelepített fajtának tekinthetõ az erdélyi kopasznyakú tyúk, amely a magyar tyúknál valamivel nagyobb testû, vadmadár formájú. Ezek a fajták hús-, és tojástermelésre egyaránt alkalmasak, melyek a külterjes tartási módot szorgalmas élelemkeresõ készséggel, edzett szervezettel, jól hasznosítják.